Alapszabály

Az egyesületekről szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 51/2009. és 99/2011. szám) 12. szakasza és 22. szakaszának (4) bekezdése, valamint a Magyar Mozgalom - Mađarski pokret jövendőbeli alapítóinak 2015. augusztus 20-án, Palicson megtartott ünnepi ülésén elfogadott célok alapján, a Magyar Mozgalom - Mađarski pokret Egyesület Közgyűlése 2017 március 18-án elfogadta

 

 

A MAGYAR MOZGALOM - MAĐARSKI POKRET ALAPSZABÁLYÁT

 

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

Az egyesületi célok megvalósításának területe

 

1. szakasz

 

A Magyar Mozgalom - Mađarski pokret Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) önkéntes, nem kormányzati, nonprofit, az egyesülési jog szabad gyakorlásán alapuló szervezet, amely határozatlan időre alakult, a Szerb Köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbség védelme és helyzetének előmozdítása területén megvalósítandó célok érdekében.

 

Jogalanyiság

 

2. szakasz

 

Az Egyesület jogi személyiségét az Egyesületek Nyilvántartásába való bejegyzéssel szerzi meg és mindazon jogokkal, kötelezettségekkel és felelősséggel rendelkezik, amelyek az alkotmányból, a törvényekből, az Egyesület Alapszabályából és egyéb általános aktusaiból származnak.

Az Egyesület valamennyi eszközével felel a kötelezettségeiért.

 

Az Egyesület elnevezése

 

3.szakasz

 

Az Egyesület elnevezése magyar nyelven: Magyar Mozgalom.

Az Egyesület elnevezése szerb nyelven: Mađarski pokret.

 

Az Egyesület székhelye

 

4.szakasz

 

Az Egyesület székhelye: Szabadka Város, Georgi Dimitrov utca 2/a.

Az Egyesület a tevékenységét a Szerb Köztársaság területén végzi. 

 

Az Egyesület céljai

 

5. szakasz

 

Az Egyesület célja a magyar nemzeti közösség helyzetének előmozdítása a társadalmi élet minden területén, a demokratikus viszonyok fejlesztése a Szerb Köztársaság területén élő magyarság körében, valamint a magyar közösség identitásának megőrzése és fejlesztése szempontjából jelentős programok, rendezvények szervezése és projektumok megvalósítása.

Az előző bekezdés értelmében a társadalmi élet területei különösen: az óvodai nevelés, az általános- és középiskolai, valamint a felsőfokú oktatás és tudomány, a felnőttképzés, a média, a kultúra, a kulturális örökségvédelem, a hivatalos nyelv- és íráshasználat, a civil társadalom, az ifjúság és sport, a népesedés, az egészség- és szociális védelem, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a gazdaság, a vállalkozásfejlesztés, a turizmus és a nemi egyenjogúság.

 

6. szakasz

 

Céljainak megvalósítása érdekében az Egyesület:

1. összejöveteleket, rendezvényeket, ünnepségeket és programokat szervez és projektumokat valósít meg a magyar nemzeti kisebbség tagjai helyzetének előmozdítása érdekében a Szerb Köztársaság területén;
2. publikációkat, brosúrákat és tanulmányokat ad ki a Szerb Köztársaságban élő magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban;
3. jótékonysági, humanitárius rendezvényeket szervez és más tevékenységet fejt ki, amellyel segíti a hátrányos helyzetben lévő polgárokat, különösen a Szerb Köztársaságban elő magyar nemzeti kisebbség tagjait;
4. az etnikai és nemzetek közötti viszonyokra vonatkozó kutatásokat végez;
5. követi a magyar nemzeti kisebbség tagjai jogainak megvalósulását és intézkedéseket foganatosít azok védelme érdekében;
6. együttműködik a belföldi politikai pártokkal, egyesületekkel és más jogi személyekkel az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében;
7. kapcsolatokat ápol a Szerbiában élő más nemzeti közösségekkel és a más országokban élő magyarokkal és szervezeteikkel;
8. együttműködik a hasonló tevékenységet végző külföldi szervezetekkel és intézményekkel;
9. egyéb tevékenységet fejt ki a céljainak megvalósítása érdekében.

 

Az Egyesület pecsétjének alakja és tartalma

 

7. szakasz

 

Az Egyesület megfelelő méretű, kör alakú és alábbi tartalmú pecséttel rendelkezik:

Magyar Mozgalom - Mađarski pokret, Szabadka, Subotica

a pecsét közepén az Egyesület logója található.

 

Az Egyesület jelképei

 

8. szakasz

 

Az Egyesületnek van logója.

A logó kinézetéről az Ügyvivő Testület külön határozattal rendelkezik.

 

II. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG

 

Alapítói státusszal rendelkező egyesületi tagok

 

9. szakasz

 

Azon személyek mellett, akik a 2015. augusztus 25-i alapítói közgyűlésen megalapították az Egyesületet, alapítói státusszal rendelkezik minden olyan személy, aki 2015. augusztus 20-a előtt nyilatkozat aláírásával fejezte ki abbéli szándékát, hogy az Egyesület alapítójává váljon.

 

 

Az Egyesületbe való belépés módja és feltételei

 

10. szakasz

 

A jelen Alapszabály 9. szakaszban meghatározott egyesületi tagok mellett, az Egyesületnek minden olyan természetes és jogi személy a tagja lehet, aki elfogadja az Egyesület céljait, valamint Alapszabályát és csatlakozási nyilatkozatot nyújt be az Egyesület Elnökségéhez.

A tagfelvételről az Egyesület Elnöksége dönt az általa elfogadott tagfelvételi szabályzat rendelkezései alapján.

Az a kiskorú, aki betöltötte 14. életévét tagja lehet az Egyesületnek, amennyiben mellékeli törvényes képviselőjének erre vonatkozó hitelesített jóváhagyó nyilatkozatát.

Jogait és kötelezettségeit tekintve az Egyesület minden tagja egyenjogú, kivéve a tagfelvételi szabályzat értelmében az új egyesületi tagok felvételére vonatkozó csatlakozási támogatási (ajánlási) jogosultságot.

Az új egyesületi tagok felvételére vonatkozó csatlakozási támogatási (ajánlási) jogosultság az Egyesület alapítóit és az alapítói státusszal rendelkező tagjait illeti meg.

 

A tagság megszűnése

 

11. szakasz

 

Az egyesületi tag írásbeli kilépési nyilatkozat aláírásával kiléphet az Egyesületből.

Kiskorú egyesületi tag kilépéséhez a törvényes képviselőjének az egyetértése szükséges.

Az egyesületi tag kilépését az Elnökség tudomásul veszi és intézkedik az egyesületi tag tagnyilvántartásból való törléséről.

Az egyesületi tagság megszűnhet a tag halálával, az Alapszabály rendelkezéseinek a megsértése és az Egyesület tekintélyének a rombolása miatt, valamint egyéb olyan esetekben, amelyeket törvény és az Egyesület általános aktusai írnak elő.

Az egyesületi tag kizárásáról szóló elsőfokú döntést az Egyesület Elnöksége fogadja el.

Az egyesületi tag a kizárási döntés ellen halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be az Ügyvivő Testülethez.

Az Ügyvivő Testület másodfokú döntése ellen nincs helye további jogorvoslatnak.

A fegyelmi eljárás szabályait az Elnökség által elfogadott Fegyelmi Szabályzat rendezi.

 

Az egyesületi tagok jogai és kötelességei

 

12. szakasz

 

Az egyesületi tag jogosult, hogy:

1.  a többi egyesületi taggal együtt, egyenrangúan részt vegyen az Egyesület céljainak megvalósításába;
2. részt vegyen a közgyűlési döntéshozatalban;
3. megválaszthassák az Egyesület szerveibe;
4. különböző kérdésekről a többségi véleményhez képest másként gondolkodjon, amennyiben ezzel nem sérti az Egyesület más tagjainak a jogait;
5. saját elveit szabadon és őszintén megvallja és képviselje, azokról vitát kezdeményezzen abban az esetben is, amennyiben a meggyőződése nem esik egybe az Egyesületen belüli többség által képviselt állásponttal;
6. megfelelő időben teljes körű tájékoztatást kapjon az Egyesület munkájáról és tevékenységéről;

Az egyesületi tag köteles:

1. tevőlegesen hozzájárulni az Egyesület céljainak megvalósulásához;
2. részt venni az Egyesület tevékenységében érdeklődési körének megfelelően;
3. fizetni a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat;
4. magatartását és viselkedését úgy alakítani, hogy azzal ne sértse az Egyesült más tagjainak jogait;
5. egyéb feladatokat ellátni a Közgyűlés, az Ügyvivő Testület és az Elnökség megbízása alapján.

 

III. AZ EGYESÜLET SZERVEI, HATÁSKÖRÜK, MEGVÁLASZTÁSUK ÉS MŰKÖDÉSÜK

 

13. szakasz

 

Az Egyesület szervei a Közgyűlés, az Ügyvivő Testület és az Elnökség.

 

3.1. Közgyűlés

 

A Közgyűlés összetétele

 

14. szakasz

 

Az Egyesület Közgyűlését az egyesületi tagok alkotják.

Az egyesületi tagok a Közgyűlés ülésein közvetett módon, szabadon választott közgyűlési küldöttek útján vesznek részt.

Az Elnökség legkésőbb a Közgyűlés megtartása előtt húsz nappal postai úton vagy elektronikus levélben értesíti a helyi szervezetek elnökeit és a helyi szervezetekhez nem tartozó egyesületi tagokat a Közgyűlés megtartásának idejéről és helyszínéről, az egyes helyi szervezeteket megillető közgyűlési küldötti helyek számáról és a Közgyűlés által választott ügyvivő testületi tagok számáról, valamint megküldi a Közgyűlés napirendi javaslatát és az érdemi döntéshozatalt igénylő napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket.

Az egyes helyi szervezeteket minden öt egyesületi tag után egy közgyűlési küldötti hely illeti meg.

A helyi szervezethez nem tartozó egyesületi tagok öt, helyi szervezethez úgyszintén nem tartozó egyesületi tag támogató aláírásával vehetnek részt a Közgyűlésen.

Tanácskozási joggal minden egyesületi tag részt vehet a Közgyűlésen.

 

A Közgyűlés ülései

 

15. szakasz

 

A Közgyűlés évente egy rendes ülést tart.

A Közgyűlés rendkívüli ülése összehívható az Ügyvivő Testület, az Elnökség és az egyesületi tagok legalább egyharmadának kezdeményezésére.

A Közgyűlés rendkívüli ülését az összehívási kezdeményezésnek az Egyesület irodájához való beérkezését követő harminc napon belül meg kell tartani.

A közgyűlési küldöttek az ülés elején nyilvános szavazással Munkaelnökséget választanak.

A Közgyűlést az Elnökség által kijelölt társelnök nyitja meg és vezeti a Munkaelnökség megválasztásáig.

A Munkaelnökség tagjaira vonatkozó javaslatot az Elnökség és a közgyűlési küldöttek tehetnek.

 

A Közgyűlés feladatköre

 

16. szakasz

 

A Közgyűlés:

1. elfogadja az Egyesület Alapszabályát és annak módosításait;
2. elfogadja az Egyesület programját;
3. megválasztja és felmenti az Ügyvivő Testület Közgyűlés által választott tagjait;
4. megtárgyalja és elfogadja az Egyesület éves pénzügyi jelentését;
5. dönt az egyesületi tagok választási részvételéről;
6. dönt a belföldi és külföldi szövetségekhez és egyéb szerveződésekhez való csatlakozásról;
7. dönt az Egyesület jogállásbeli változásairól és megszűnéséről;
8. egyéb határozatokat fogad el az Alapszabállyal és a törvénnyel összhangban.

 

A közgyűlési döntéshozatal szabályai

 

17. szakasz

 

A Közgyűlés akkor határozatképes, amennyiben ülésén a közgyűlési küldöttek legalább fele jelen van.

Amennyiben a Közgyűlés a jelen szakasz 1. bekezdése alapján nem határozatképes, akkor a Közgyűlés ülése egy óra szünet elrendelése után megtartható, feltéve, ha a közgyűlési küldöttek legalább egyharmada jelen van.

Amennyiben jelen Alapszabály másként nem rendelkezik, a Közgyűlés döntéseit a jelenlévő közgyűlési küldöttek többségével hozza meg.

Az Alapszabály módosításáról, az Egyesület jogállásbeli változásairól, valamint az Egyesület megszűnéséről szóló határozat elfogadásához a jelenlévő közgyűlési küldöttek kétharmadának a szavazata szükséges.

Amennyiben jelen Alapszabály másként nem rendelkezik, a Közgyűlés döntéseit nyilvános szavazással hozza meg.

A Közgyűlés bármely kérdésben a jelenlévő közgyűlési küldöttek többségének a szavazatával titkos szavazást rendelhet el.

 

3.2. Az Ügyvivő Testület

 

Az Ügyvivő Testület összetétele és megválasztása

 

18. szakasz

 

Az Ügyvivő Testület az Egyesület két Közgyűlés közötti legfőbb, stratégiai döntéshozó szerve, amely harmincegy tagból áll.

Az Ügyvivő Testület tagjainak megbízatása négy évre szól és egyszer választhatóak újra.

Az Ügyvivő Testület tagjává azon egyesületi tag választható, aki teljesítette tagdíjfizetési kötelezettségét a megválasztása előtti hónap utolsó napjával bezárólag.

A jelen szakasz 2. bekezdésben meghatározott újraválaszthatósági korlátozás és a 3. bekezdésben meghatározott tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt joghátrány vonatkozik az Ügyvivő Testület azon tagjaira is, akik a jelen Alapszabály 19. szakasza 1. bekezdésének értelmében tisztségüknél fogva válnak a testület tagjaivá.

 

19. szakasz

 

Az Ügyvivő Testület tagja tisztségénél fogva az Egyesület valamennyi, a tisztújító Közgyűlés megtartásának napján mandátummal rendelkező köztársasági és tartományi parlamenti képviselője, amennyiben a Közgyűlés megtartása előtti hónap utolsó napjával bezárólag teljesítette tagdíjfizetési kötelezettségét.

Az Ügyvivő Testület tagja továbbá:

1. a Magyar Nemzeti Tanácsban mandátummal rendelkező egyesületi tagok csoportjának döntése alapján, minden két magyar nemzeti tanácsi mandátum után egy MNT-tag;
2. az egyes helyi önkormányzati képviselő-testületekben mandátummal rendelkező egyesületi tagok csoportjainak döntése alapján, minden két önkormányzati képviselői mandátum után egy helyi önkormányzati képviselő;
3. a legalább kettőszáz egyesületi tagból álló községi/városi/körzeti szervetek tanácsai által megválasztott öt-öt egyesületi tag;
4. a legalább tizenhat egyesületi tagból álló, községi/városi/körzeti szervezethez nem tartozó helyi szervezet elnöke vagy elnökhelyettese, a helyi szervezet döntése alapján.

Az előző bekezdés alapján választott ügyvivő testületi tagokat legkésőbb a Közgyűlés megtartásának napját megelőző ötödik napig meg kell választani.

Az Ügyvivő Testület további tagjait a Közgyűlés választja meg, azzal, hogy egy község/város területéről legfeljebb négy, a Közgyűlés által választott egyesületi tag válhat az Ügyvivő Testület tagjává.

A Közgyűlés által választott ügyvivő testületi tagokra vonatkozó jelöléseket a Közgyűlés megtartásának időpontja előtt legkésőbb huszonnégy órával, legalább öt egyesületi tag támogató aláírásával, postai úton vagy elektronikus levélben kell eljuttatni az Egyesület irodájába.

 

20. szakasz

 

Amennyiben az Ügyvivő Testület megbízatási ideje alatt a jelen Alapszabály 19. szakaszának 1. és 2. bekezdése alapján újabb egyesületi tag, egyesületi tagok csoportja vagy községi/városi/körzeti/helyi szervezet szerez jogosultságot az ügyvivő testületi tagságra, az Ügyvivő Testület a megválasztott új tagot kooptálja a soraiba a megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra.

A megbízatási idejének lejárta előtt megszűnik az Ügyvivő Testület tagjának a megbízatása:

1. az egyesületi tagságának megszűnésével;
2. az ügyvivő testületi tagságról való lemondásával;
3. képviselői megbízatásának a megszűnésével;
4. visszahívással az őt megválasztó egyesületi tagok csoportja, illetve községi/városi/körzeti/helyi szervezet részéről.

Amennyiben az Ügyvivő Testület megbízatási ideje alatt a jelen Alapszabály 19. szakaszának 2. bekezdése alapján megválasztott valamely ügyvivő testületi tag megbízatása megszűnik, az ügyvivő testületi tagságra jogosult egyesületi tagok csoportja, illetve a községi/városi/körzeti/helyi szervezet új ügyvivő testületi tagot választ, az Ügyvivő Testület megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra.

Amennyiben valamely ügyvivő testületi tag a tárgyévi ügyvivő testületi ülések legalább egyharmadáról távol marad, az Ügyvivő Testület felkéri az adott ügyvivő testületi tagot megválasztó egyesületi tagok csoportját, illetve községi/városi/körzeti szervezetet, hogy az ügyvivő testületi tagot hívja vissza és válasszon új tagot, az Ügyvivő Testület megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra.

 

Az Ügyvivő Testület feladatköre

 

21. szakasz

 

Az Ügyvivő Testület:

1. stratégiai jellegű döntéseket fogad el a két Közgyűlés közötti időszakban;
2. elfogadja és a Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület Alapszabályának módosítására vagy új Alapszabály elfogadására vonatkozó javaslatot;
3. megválasztja és felmenti az Egyesület társelnökeit és elnökségi tagjait;
4. elfogadja és a Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves pénzügyi jelentését;
5. félévente jelentést fogad el az Egyesület pénzügyi gazdálkodásáról;
6. dönt más egyesületekkel és szervezetekkel való együttműködésről;
7. az egyesületi tagokat külön feladatok ellátásával bízhatja meg;
8. másodfokon dönt az egyesületi tag kizárásáról szóló elnökségi határozat ellen benyújtott fellebbezésről;
9. egyéb határozati javaslatokat fogad el és terjeszt a Közgyűlés elé.

 

Az Ügyvivő Testület döntéshozatali szabályai

 

22. szakasz

 

Az Ügyvivő Testület döntéseit ülésein hozza meg.

Az Ügyvivő Testület akkor határozatképes, amennyibe az ülésen a tagjainak többsége jelen van, döntéseit jelenlévő tagjainak többségével hozza meg.

Az Ügyvivő Testület döntéseit nyilvános szavazással hozza meg.

Az Ügyvivő Testület bármely kérdésben az ülésen jelenlévő tagok többségének a szavazatával titkos szavazást rendelhet el.

 

3.3. Az Elnökség összetétele és megválasztása

 

23. szakasz

 

Az Egyesület legfőbb operatív döntéshozó szerve az Elnökség, amely az Egyesület három társelnökéből és hat elnökségi tagból áll.

Az Egyesület társelnökeinek és elnökségi tagjainak a megbízatása négy évre szól és egyszer választhatóak újra.

Az előző bekezdésben meghatározott újraválaszthatósági korlátozás vonatkozik az Elnökség azon tagjaira is, akik tisztségüknél fogva válnak a testület tagjaivá.

 

24. szakasz

 

Az Elnökség tagja tisztségénél fogva tagja az Egyesület valamennyi, az elnökségi tagok megválasztásáról döntő ügyvivő testületi ülés megtartásának napján mandátummal rendelkező köztársasági és tartományi parlamenti képviselője.

Az Elnökség további tagjait az Ügyvivő Testület választja saját soraiból.

Az Elnökség további tagjaira vonatkozó javaslatokat az egyesületi tagok csoportjai és az Egyesület községi/városi/körzeti/helyi szervezetei terjesztik az Ügyvivő Testület elé, az egyesületi tagok adott csoportját és az adott községi/városi/körzeti/helyi szervezetet képviselő ügyvivő testületi tagok közül.

Az előző bekezdésben meghatározott javaslattételi jog az alábbi szabályok szerint illeti meg az egyesületi tagok csoportjait és az Egyesület községi/városi/községi/helyi szervezeteit:

1. a Magyar Nemzeti Tanácsban mandátummal rendelkező egyesületi tagok csoportja egy elnökségi tagot javasol;
2. a legalább kettőszáz egyesületi tagból álló községi/városi/körzeti szervezetek négy-négy elnökségi tagot javasolnak;
3. azon helyi szervezetek, amelyek olyan községekben/városban működnek, ahol az Egyesület tagjai rendelkeznek legalább egy önkormányzati képviselő-testületi mandátummal, egy-egy elnökségi tagot javasolnak.

Amennyiben valamely községi/városi/körzeti szervezetet a jelen szakasz 4. bekezdésének 2) pontja alapján érvényesíti az elnökségi tagokra vonatkozó javaslattételi jogosultságát, a területén működő helyi szervezeteket nem illeti meg a jelen szakasz 4. bekezdésének 3) pontja szerinti javaslattételi jogosultság.

Az Ügyvivő Testület külön-külön határoz az Egyesület társelnökeinek, majd az Elnökség további tagjainak a megválasztásáról.

Amennyiben az Ügyvivő Testület elutasítja valamely elnökségi tag-jelölt megválasztását, a javaslattételre jogosult egyesületi tagok csoportjától, illetve a községi/városi/körzeti/helyi szervezettől új javaslatot köteles kérni.

 

25. szakasz

 

Amennyiben az Elnökség megbízatási ideje alatt a jelen Alapszabály 24. szakaszának 1. bekezdése alapján újabb egyesületi tag szerez jogosultságot az elnökségi tagságra, az Elnökség az új tagot kooptálja a soraiba, a megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra.

Amennyiben az Elnökség megbízatási ideje alatt a jelen Alapszabály 24. szakaszának 4. bekezdése alapján újabb községi/városi/körzeti/helyi szervezet szerez javaslattételi jogosultságot az elnökségi tagságra, az Ügyvivő Testület a jelen Alapszabály 24. szakasza 7. bekezdésének figyelembe vételével dönt az javasolt új elnökségi tag megválasztásáról, az Elnökség a megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra.

Amennyiben az Elnökség megbízatási ideje alatt újabb községi/városi/körzeti szervezet szerez a jelen Alapszabály 24. szakasza 4. bekezdésének 2) pontja alapján elnökségi tagokra vonatkozó javaslattételi jogosultságot, a községi/városi/körzeti szervezetté átalakuló helyi szervezet elveszíti a jelen Alapszabály 24. szakasza 4. bekezdésének 3) pontja szerinti javaslattételi jogosultságát.

A megbízatási idejének lejárta előtt megszűnik az Elnökség tagjának a megbízatása:

1. az egyesületi tagságának megszűnésével;
2. az ügyvivő testületi tagságról való lemondásával;
3. elnökségi tagságáról való lemondásával;
4. képviselői megbízatásának a megszűnésével;
5. felmentéssel az Ügyvivő Testület részéről az őt jelölő egyesületi tagok csoportja, illetve községi/városi/körzeti/helyi szervezet javaslatára.

Amennyiben az Elnökség megbízatási ideje alatt a jelen Alapszabály 24. szakaszának 4. bekezdése alapján megválasztott valamely elnökségi tag megbízatása megszűnik, az adott elnökségi tagra vonatkozó javaslattételi jogosultsággal rendelkező egyesületi tagok csoportja, illetve községi/városi/körzeti/helyi szervezet új javaslatot tesz az elnökségi tag megválasztására az Ügyvivő Testület soraiból, az Elnökség megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra.

Amennyiben valamely elnökségi tag a tárgyévi elnökségi ülések legalább egyharmadáról távol marad, az Elnökség felkéri az adott elnökségi tagra vonatkozó javaslattételi jogosultsággal rendelkező egyesületi tagok csoportját, illetve községi/városi/körzeti szervezetet, hogy az Ügyvivő Testületnek tegyen javaslatot az elnökségi tag felmentésére és új tag megválasztására az Ügyvivő Testület soraiból, az Elnökség megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra.

 

Az Elnökség feladatköre

 

26. szakasz

 

Az Elnökség:

1. szervezi és irányítja az Egyesület operatív tevékenységét a két Közgyűlés közötti időszakban;
2. előkészíti és az Ügyvivő Testület elé terjeszti az Alapszabály módosításának vagy új Alapszabály elfogadásának tervezetét;
3. előkészíti és az Ügyvivő Testület elé terjeszti az Egyesület pénzügyi terveit és jelentéseit, továbbá meghoz más, pénzügyi tárgyú döntéseket;
4. gondoskodik az Alapszabály és az Egyesület egyéb általános aktusainak a betartásáról az Egyesület tagjai részéről;
5. saját, illetve az Ügyvivő Testület kezdeményezése alapján lefolytatja a fegyelmi eljárást az Egyesület valamely tagja ellen;
6. első fokon dönt a fegyelmi eljárás alá vont egyesületi tag kizárásáról;
7. megállapítja az egyesületi tagság megszűnését a tag halála és az Egyesületből való kilépése esetén, valamint a törvény által megállapított esetekben;
8. az egyesületi tagokat külön feladatok ellátásával bízhatja meg;
9. az egyesületi tagok közül terepi megbízottakat nevezhet ki a területiség elve szerint működő belső szervezet fejlesztése érdekében, valamint a helyi/községi/városi/körzeti szervezetek munkájának összehangolása céljából;
10. szakmai bizottságokat, munkatestületeket, szakmai konzultációs testületeket hozhat létre;
11. egyéb határozati javaslatokat készíti elő és terjeszt az Ügyvivő Testület és a Közgyűlés elé;
12. dönt minden olyan kérdésekben, amelyet a törvény és a jelen Alapszabály nem utal az Egyesület más szervének a hatáskörébe.

 

Az Elnökség döntéshozatali szabályai

 

27. szakasz

 

Az Elnökség döntéseit ülésein hozza meg.

Az Elnökség akkor határozatképes, amennyibe az ülésen a tagjainak többsége jelen van, döntéseit jelenlévő tagjainak többségével hozza meg.

Az Elnökség ülésére az elnökségi tagokon kívül tanácskozási joggal más személyeket is meghívhatók.

Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal szabadon részt vehetnek az Ügyvivő Testület tagjai, továbbá a szakmai bizottságok elnökei.

Az Elnökség döntéseit nyilvános szavazással hozza meg.

Az Elnökség bármely kérdésben az ülésen jelenlévő elnökségi tagok többségének a szavazatával titkos szavazást rendelhet el.

 

Az Egyesület társelnökei

 

28. szakasz

 

Az Egyesület társelnökei az Egyesület törvényes képviselői, akik önállóan jogosultak az Egyesület képviseletére.

Az Elnökség külön határozattal részletesen szabályozhatja az egyes társelnökök feladatkörét.

 

IV. TERÜLETISÉG ELVE ALAPJÁN MŰKÖDŐ BELSŐ SZERVEZET

 

29. szakasz

 

A helyi szervezet a területiség elve alapján szerveződő belső szervezeti alapegység, amelyet az adott község/város, illetve település területén állandó lakhellyel rendelkező valamennyi egyesületi tag alkot.

A helyi szervezet legalább öt egyesületi taggal alakul meg, szabály szerint, egy-egy község/város területére.

Egy-egy település vagy településrész területén állandó lakóhellyel rendelkező legalább öt egyesületi tag kezdeményezése alapján, az Elnökség jóváhagyja a helyi szervezet megalakulását az adott településen vagy településrészen.

Az Elnökség a kezdeményezés benyújtását követő első ülésén döntést hoz a helyi szervezet megalakulásához szükséges feltételek fennállásáról.

A helyi szervezet önállóan tehet kezdeményezéseket, szervezi tevékenységét, hozza meg döntéseit.

A helyi jelentőséget meghaladó döntéseket a helyi szervezet az Elnökség véleményének kikérése után hozza meg.

 

30. szakasz

 

Az 5-15 egyesületi tagból álló helyi szervezet munkáját elnök irányítja, akit a helyi szervezet tagjai választanak és mentenek fel, nyilvános szavazással, a helyi szervezet jelenlévő tagjainak a többségével.

Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök-helyettes helyettesíti, akit az elnök megválasztására irányadó szabályok szerint választanak meg és mentenek fel.

A tizenötnél több egyesületi tagból álló helyi szervezetek 3-5 tagból álló elnökséget választhatnak.

Az előző bekezdésben meghatározott esetben a helyi szervezet elnöksége saját soraiból választja meg a helyi szervezet elnökét és elnökhelyettesét. Az elnökség további tagjai a helyi szervezet alelnökei.

Az elnök, elnök-helyettes és az alelnökök megbízatása négy évre szól és újraválaszthatók.

A helyi szervezet elnöke:

1. összehívja és vezeti a helyi szervezet ülését;
2. szervezi a helyi szervezet tevékenységét;
3. kapcsolatot tart az Egyesület Elnökségével;
4. írásos formában értesíti az Egyesület irodáját a helyi szervezet ülésein elfogadott döntésekről;
5. kapcsolatot tart az Egyesület irodájával.

 

31. szakasz

 

A helyi szervezet a jelenlévő egyesületi tagok számától függetlenül megtarthatja ülését, amennyiben a helyi szervezet tagjai az ülés megtartásának helyéről és idejéről megfelelő módon értesítették.

A helyi szervezet döntéseit nyilvános szavazással, a szervezet jelenlévő tagjainak a többségével hozza meg.

 

32. szakasz

 

Amennyiben egy község/város területén az Egyesületnek legkevesebb három helyi szervezete kerül megalakításra, az Elnökség jóváhagyja a községi/városi szervezet megalakulását.

Legkevesebb három, szomszédos községekhez/városokhoz tartozó helyi szervezet kezdeményezésére, az Elnökség jóváhagyja a körzeti szervezet megalakulását.

A községi/városi/körzeti szervezetek legfőbb szerve a tanács, amelyet a helyi szervezetek elnökei alkotnak.

A községi/városi/körzeti szervezet tanácsa a saját soraiból választja meg a községi/városi/körzeti szervezet tanácsának elnökét és elnökhelyettesét.

A községi/városi/körzeti szervezet tanácsa a jelenlévő helyi szervezeti elnökök számától függetlenül megtarthatja ülését, amennyiben a helyi elnököket az ülés megtartásának helyéről és idejéről megfelelő módon értesítették.

A községi/városi/körzeti szervezet tanácsa döntéseit nyilvános szavazással, a jelenlévő helyi szervezeti elnökök a többségével hozza meg.

Amennyiben a községi/városi/körzeti szervezet területén több mint tíz helyi szervezet működik, a tanács községi/városi/körzeti elnökséget választhat.

A községi/városi/körzeti szervezet elnöksége a saját soraiból választja meg a községi/városi/körzeti szervezet elnökét és elnökhelyettesét. Az elnökség további tagjai a községi/városi/körzeti szervezet alelnökei.

Amennyiben a községi/városi/körzeti szervezet nem választ elnökséget, a községi/városi/körzeti szervezet tanácsának elnöke és elnökhelyettese a községi/városi/körzeti szervezet elnöke és elnökhelyettese.

A községi/városi/körzeti szervezet elnökségének összehívására és döntéshozatali eljárására a tanácsra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

33. szakasz

 

A helyi és községi/városi/körzeti szervezetekről, valamint azok elnökeiről és elnök-helyetteseiről az Egyesület irodája vezet nyilvántartást.

 

V. A SZAKMAISÁG ELVE ALAPJÁN MŰKÖDŐ BELSŐ SZERVEZET

34. szakasz

 

Az Egyesület keretében az alábbi szakmai bizottságok alakulnak:

1. Oktatási Bizottság;
2. Tájékoztatási Bizottság;
3. Kulturális és Közművelődési Bizottság;
4. Egészségügyi, Szociális Védelmi és Népesedési Bizottság;
5. Gazdasági, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság.

Az Egyesület Elnöksége saját döntése alapján más szakmai bizottságokat, a szakmai bizottságok javaslatai alapján azokon belül szűkebb szakterületeket felölelő munkatestületeket, valamint egyéb szakmai konzultációs testületeket hozhat létre.

 

35. szakasz

 

A szakmai bizottság a szakmaiság elve szerint szerveződő belső szervezeti alapegység, amelyet az azon egyesületi tagok alkotnak, akik kifejezik abbéli szándékukat, hogy bekapcsolódjanak az adott szakmai bizottság munkájába.

A szakmai bizottságok szabály szerint legfeljebb tizenöt egyesületi tagból állnak.

A szakmai bizottságok személyi összetételét az Elnökség állapítja meg.

Amennyiben valamely szakmai bizottságba több mint húsz egyesületi tag jelentkezik, az Elnökség döntésével szűkebb szakterületeket felölelő további munkatestületeket alakíthat, oly módon, hogy minden egyes testület megközelítőleg azonos számú egyesületi tagból álljon.

A szakmai bizottság ülésére tanácskozási joggal – eseti, illetve állandó jelleggel tiszteletbeli tagként – meghívható olyan személy is, aki nem tagja az Egyesületnek.

A szakmai bizottság önállóan tehet kezdeményezéseket, szervezi tevékenységét és hozza meg döntéseit.

Amennyiben valamely szakmai bizottság döntés egyeztetést tesz szükségessé más szakmai bizottságokkal, az álláspont kialakítása az Elnökség bevonásával történik.

 

36. szakasz

 

A szakmai bizottság, illetve munkatestület munkáját elnök irányítja, akit a szakmai bizottság, illetve a munkatestület tagjai választanak és mentenek fel, nyilvános szavazással, a jelenlévő bizottsági tagok a többségével.

Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök-helyettes helyettesíti, akit az elnök megválasztására irányadó szabályok szerint választanak meg és mentenek fel.

Az elnök és elnök-helyettes megbízatása négy évre szól és újraválasztható.

A szakmai bizottság, illetve a munkatestület elnöke:

1. összehívja és vezeti a testület ülését;
2. szervezi a testület tevékenységét;
3. kapcsolatot tart az Egyesület Elnökségével;
4. írásos formában értesíti az Egyesület irodáját a testület ülésein elfogadott döntésekről;
5. kapcsolatot tart az Egyesület irodájával.

 

37. szakasz

 

A szakmai bizottság, illetve a munkatestület a jelenlévő bizottsági tagok számától függetlenül megtarthatja ülését, amennyiben a testület tagjait az ülés helyéről és idejéről megfelelő módon értesítették.

A szakmai bizottság, illetve a munkatestület döntéseit nyilvános szavazással, a testület jelenlévő tagjainak a többségével hozza meg.

 

38. szakasz

 

Az Egyesület szervei, valamint a területiség és szakmaiság elve alapján működő belső szervezeti egységei döntéseiket elektronikus szavazás útján is meghozhatják, amennyiben adottak az elektronikus szavazás feltételei és az adott szerv, illetve szervezeti egység minden tagja egyetért az elektronikus úton történő döntéshozatallal.

 

VI. AZ EGYESÜLET IRODÁJA

 

39. szakasz

 

Az Egyesület irodája:

1. adminisztratív feladatokat végez az Egyesület részére;
2. biztosítja a belső kapcsolattartást az Egyesület szervei, valamint a területiség és szakmaiság elvei alapján szerveződött szervezeti egységek között;
3.  értesíti a helyi szervezet elnökét és elnök-helyettesét, valamint az adott helyi szervezethez tartozó egyesületi tagokat azon új tagok felvételéről, akik a helyi szervezet területén rendelkeznek állandó lakhellyel;
4. egyéb teendőket végez az Egyesület Alapszabálya és egyéb általános aktusai alapján.

Az Egyesület irodai teendőit az Elnökség által kinevezett egyesületi tagok látják el.

Az Egyesület irodájának vezetésére az Elnökség irodavezetőt nevezhet ki.

 

VII. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK A NYILVÁNOSSÁGA, EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

 

40. szakasz

 

Az Egyesület tevékenysége nyilvános.

Az Elnökség gondoskodik az egyesületi tagság és a nyilvánosság rendszeres tájékoztatásáról az Egyesület tevékenységéről, közvetlenül vagy internetes publikációk és nyilvános közlemények formájában, illetve más megfelelő módon.

Az Egyesület tevékenységi beszámolói és éves pénzügyi jelentései a Közgyűlésén kerülnek az egyesületi tagok részére előterjesztésre.

 

41. szakasz

 

Céljainak megvalósítása érdekében az Egyesület együttműködik és kapcsolatokat ápol más bel- és külföldi egyesületekkel és szervezetekkel.

 

VIII. AZ EGYESÜLET ESZKÖZEI

 

Az egyesületi célok megvalósításához szükséges eszközök megteremtése és felhasználása

 

42. szakasz

 

Az Egyesület eszközeit tagsági díjból, önkéntes felajánlásokból, adományokból és ajándékokból, pénzügyi támogatásokból, betéti kamatból és más, törvényes módon szerezi.

Az Egyesület munkájának megkezdéséhez szükséges eszközöket az Egyesület alapítói biztosították.

 

43. szakasz

 

Az Egyesület eszközei magántulajdont képeznek.

Az Egyesület köteles eszközeit a jó gazda gondosságával kezelni.

Az Egyesület az eszközeit a pénzügyi terv alapján az Alapszabállyal összhangban köteles felhasználni.

 

44. szakasz

 

Az adományok, ajándékok, pénzügyi támogatások és egyéb önkéntes felajánlások, amelyeket célirányosan ítéltek oda, ajándékoztak, illetve adtak az Egyesületnek, az ajándékozó akarata szerint kerülnek felhasználásra.

 

45. szakasz

 

Belföldi és külföldi jogi- és természetes személyek, akik szeretnének hozzájárulni az Egyesület céljainak a megvalósításához, azonos feltételek mellett, az Egyesület adományozói lehetnek.

Az eszközök adományozása az Egyesület folyószámlájára történő befizetéssel történik, továbbá az ingó és ingatlan dolgok, illetve vagyoni értékű jogok átadásával az Egyesület részére.

 

Nyereséget megvalósító gazdasági tevékenység

 

46. szakasz

 

Az Egyesület az alábbi gazdasági tevékenység végzésével valósít meg eszközöket:

• 74.90 Egyéb szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek

Az Egyesület eszközöket valósíthat meg az általa szervezett rendezvények, kulturális és egyéb összejövetelek során létrejövő termékek eladásával, valamint a Szerb Köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbség védelmével és helyzetének előmozdításával kapcsolatos szemináriumok, szakmai műhelyek és egyéb rendezvények részvételi díjából.

Az Egyesület a gazdasági tevékenység végzését ezen tevékenységnek az Egyesületek Nyilvántartásába történő bejegyzését követően kezdheti meg.

Jelen szakasz 1. bekezdése alapján szerzett jövedelmet az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordíthatja, beleértve a működési költségeinek a fedezését és a projektumokhoz szükséges önrész biztosítását.

 

47. szakasz

 

Az Egyesület más, hasonló jellegű gazdasági tevékenység végzésével is valósíthat meg eszközöket.

 

IX. JOGÁLLÁSBELI VÁLTOZÁSOK, AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

48. szakasz

 

Az Egyesület jogállásbeli változásairól és megszűnéséről a Közgyűlés dönt, amennyiben megszűnnek az Egyesület céljai megvalósulásának a feltételei és a törvény által meghatározott egyéb esetekben.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyona átruházásra kerül más, hasonló tevékenységet végző, hasonló célokat megvalósító nonprofit jogi személy részére, oly módon, hogy a Közgyűlés döntésével kerül meghatározásra a megszűnés esetén bekövetkező vagyonátruházás kedvezményezettje.

 

X. AZ ALAPSZABÁLY ÉS AZ EGYÉB ÁLTALÁNOS AKTUSOK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

49. szakasz

 

Az Alapszabály és az egyéb általános aktusok módosítása a meghozatalukra vonatkozó szabályok szerint történik.

Az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot az Ügyvivő Testület vagy az egyesületi tagok legalább tíz százaléka terjesztheti a Közgyűlés elé.

 

XI. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

 

50. szakasz

 

Jelen Alapszabály első ízben történő alkalmazása során:

1) az Alapszabály 19. szakaszának 2. bekezdése alapján választott ügyvivő testületi tagok megválasztására, a Közgyűlés által választott ügyvivő testületi tagok számának meghatározására és azok jelölésére vonatkozó határidő nem kerül alkalmazásra;

2) az Alapszabály 19. szakaszának 2. bekezdése alapján választott ügyvivő testületi tagok megválasztását a Közgyűlés megtartását követő tíz napon belül kell lebonyolítani;

3) a Közgyűlés által választott ügyvivő testületi tagok száma 8 főben kerül meghatározásra, azzal, hogy egy község/város területéről legfeljebb négy, a Közgyűlés által választott egyesületi tag válthat az Ügyvivő Testület tagjává.

Jelen Alapszabály elfogadásával egyidejűleg megszűnik az Etikai Bizottság tagjainak a megbízatása.

A jelen Alapszabály alapján megválasztandó Ügyvivő Testület megalakulásáig annak hatásköreit az eddigi összetételű Ügyvivő Testület gyakorolja.

Az Elnökség tagjainak megválasztásáig annak hatásköreit az Ügyvivő Testület gyakorolja.

Az Egyesület társelnökeinek megválasztásig az Egyesület törvényes képviseletét az eddigi törvényes képviselők látják el.

Az Alapszabály 10. szakaszában meghatározott tagfelvételi szabályzat elfogadásáig hatályban marad az Ügyvivő Testület által elfogadott tagfelvételi protokoll.

Az Elnökség 2017. április 30-ig döntést hoz az Egyesület szakmai bizottságai összetételének a megállapításáról.

Az Ügyvivő Testület tagjai, a társelnökök és az elnökségi tagok újraválaszthatóságra vonatozó korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a jelen Alapszabály hatályba lépését megelőző megbízatási időket.

A Közgyűlés felhatalmazza az Ügyvivő Testületet, hogy az új Alapszabálynak az Egyesületek Nyilvántartásába való bejegyzése során elvégezze szükségessé váló jogtechnikai pontosításokat.

 

51. szakasz

 

A jelen Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az Egyesületekről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

 

52. szakasz

 

Jelen Alapszabály a Közgyűlésen való elfogadásának napján lép hatályba.

Jelen Alapszabály hatálybalépésével, hatályát veszti az Egyesület 2016. február 27-én egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya.

 

____________________________

a Közgyűlés Munkaelnökségének elnöke